A kriptopénzek kriptográfián, tehát számítógépes titkosító algoritmusokon alapuló pénzek. A gyakorlatban majdnem mindegyik blockchain alapú, de van néhány, amelyik nem az mint például IOTA, MaidSafe (a MaidSafe még nem létezik, a coinmarketcap.com oldalon listázott MadeSafe a Bitcoin rendszerét használja, nem a saját rendszerét)
A blockchain (magyarra fordítva "block-lánc") tranzakciós blokkoknak a sorozata. Ezt a fizikai világban úgy képzelhetnénk el, mintha egy pénzrendszer úgy működne, hogy mindenki előtt van egy lefűzős dosszié, amibe lapokat lehet beilleszteni. Érmék vagy bankjegyek nem léteznek ebben a pénzrendszerben. Hogyan működik érmék vagy bankjegyek nélkül egy pénzrendszer? Hogyan birtokulhatunk pénzt?
Minden egyes tranzakciót feljegyez egy papírlapra minden résztvevő. Ha betelik a papírlap, azt lefűzzük a dossziéba. Lesz egy különleges tranzakció ami annak ad 50 újonnan létrehozott kreditet, aki a leggyorsabban oldott meg egy matematikai rejtvényt. Csak is ilyen módon jön létre új pénz. A már létrehozott pénzt a résztvevők átadhatják egymásnak, és ez le lesz írva a papírlapra. Aki hibásan könyvel el egy tranzakciót, azt a többiek kizárják a játékból. Ezért senkinek sem érdeke, hogy hazudjon. (kivéve, ha 51 %-os többsége van, ez problémát jelentene...)
A kriptopénzek esetében a matematikai rejtvényeket számítógépek oldják meg, nem emberek, és ezek a matek feladatok úgy vannak kalibrálva az algoritmusok által, hogy mindig előre meghatározott időnként - például 10 percenként - jöjjön létre egy új blokk.
Továbbá az algoritmus meghatározza azt is, hogy a rejtvény megoldásáért járó jutalom mennyisége előre meghatározott mértékben csökkenjen, a Bitcoin esetében a "block reward" 4 évente feleződik, 50-ről indult. Tehát körülbelül 21 millió kredit létezne 2140-ben, eddigre persze már régen elavultak lesznek ezek a technológiák...
Jelenleg körülbel 16 millió kredit létezik. A coinmarketcap.com weboldalon meg lehet tekinteni, mennyi kredit van körforgásban egy adott pénzrendszerben és hogy mennyi az adott pénznek az árfolyama. (Illetve mennyi létezik. Az, hogy "körforgásban van" az nem biztos).
Azt a technológiát, amit a Bitcoin is használ "Proof of Work"-nek nevezik (PoW). Tehát munka (számítógép teljesítmény) által biztosított a pénzrendszer. Ennek számos hátránya van, például az, hogy ez nem kifejezetten környezetbarát megoldás. Továbbá, azok birtokolják a rendszert, akik minnél nagyobb mennyiség hardvert vásárolnak.
Egy másik megközelítés a "Proof of Stake" (PoS), ahol a letétbe helyezett pénz (például 1000 Dash) ami bizonyosságot próbál adni arról, hogy az illető nem akar csalni.
Ugyanis, ahhoz hogy valakinek 51%-os többsége legyen, rengeteg kreditet kell vásárolnia, majd ezta pénzt vélhetően el fogja bukni, amikor elkezdi tönkretenni a pénzrendszert hamis tranzakciókkal. (az emberek nem hisznek tovább a rendszerben -> az ő "staking" állapotban lévő pénze értéktelenné válik).
Ez az elmélet a Proof of Stake mögött.
51%-os támadás mindkét rendszer esetében elképzelhető. Ez a probléma máig megoldatlan, ez a probléma nem nagyobb probléma mint a jelenlegi fiat pénzrendszereknek a problémája - ahol egyáltalán nincs is rálátásunk a rendszer működésére, nem nyílt forráskódú algoritmusok irányítják - de ez egy probléma, ez az egyik olyan központi kérdés, amit a különböző pénzrendszerek különböző módon próbálnak megoldani.
