Rímek – Minő idő

image.png

2015-ben sem felejtettem el megtisztelni magam pár rímmel.

Tibo Nova: Minő Idő

Teringettét! Az Idő csak folyik ki,
mint kezeimből a sosem látott pénz.
Nem folytat velem diskurzust, egy senki
vagyok számára a sok közül és kész.

Fejem fölött döntenek a sorsomról
az istenségek, vagy gyarló emberek.
Mit teszek, mit nem, számít? Koporsómról
a csillogó lakk idővel lepereg.

Azért nem vagyok még olyan vénember!
(Mire fel hát ez a bús dal szívemben -
előttem még néhány év?) A véremben
huszénhét, a lelkemben meg kilencven.

Gyönyörű dolgok röppennek el szemem
előtt, ha ezt a parány időt visszanézem.
Ki emlékszik rútra, mikor szemtelen
Ámor-mámor játszik vele-m-e-részen?

Finom ízek, illatok, szép a táj is,
a zene elragadtat; magasan száll,
aki hallja – ez maga az extázis:
bút, bajt, komorságot, mindent elkaszál.

És a nők! Betelni velük nem lehet,
oly gyönyörűek, csodásak! Ugyebár
Ádám a csontot miért adta... Csere
a Nőre bordánkért? Ravasz egy kalmár.

Legyen vidámság, jókedv ezen a napon,
mert világra jöttem pár éve – pár évig.
Nem álltatom magam, egyszer el is hagyom:
ekkor jókedvetek érjen fel az égig!

H2
H3
H4
3 columns
2 columns
1 column
Join the conversation now