Ha valami nincs rendben a fejemben, igyekszem visszaállítani az egyensúlyt. Az eljárás szinte mindig ugyanaz:
Amikor mindezeket megtettem, már csak várni kell, és előbb-utóbb minden megoldódik így vagy úgy. Ennél jobb formulát még nem találtam.
A probléma elkerülése sokszor önmagában megoldja a dolgot. Közben kiderülhet, hogy nincs is probléma – nem is volt, vagy elmúlt.)
A szembenézés a problémával hasonló módon működik, mint az elkerülés. Itt már biztosan tudjuk, hogy magától nem múlik el, de ha közelebbről szemügyre vesszük, kiderülhet, hogy nem is vészes a helyzet.
Ha az első két lépés nem segít, jöhet az alkohol. A haszna, hogy mély gondolatokat hoz a felszínre, amikkel utána tudunk foglalkozni.
Kibeszéled vagy kiírod magadból a feszültséget. Én az írást választom, kiváló szakember. Nagyobb zűrzavaroknál verset érdemes írni, mert az sokszor késztet újragondolásra.
Még egy ilyen hülyeséget: szerelem!
Érzéki testek... miért egy kell nekem?
Meg mi az, hogy elég, ha csak rám nézel?
Többet ér, mint mástól a csók két éjjel.
Szeretnék nem szeretni - kell mindenki.
Szeretném, ha szeretnél - nem kell senki.
Engem senki sem szeret - nem őrült meg.
Hiába is, más nem kell - ez őrület!
Elmenekülnék, bujkálnék előled.
(Ámor, azt a rohadt nyilat te lőtted!)
Futnék hozzád, perceim veled élném.
(Hé Ámor, meglőnéd őt is, ha kérném?)
Szenvedek, ha látlak, akkor is, ha nem.
Ajándék a szerelem - 'ezosztigen!
Nem is csoda, hogy ingyen volt a posta...
Egy odavetett pillantásod hozta.
Nem szólok hozzád: meghallasz fél füllel -
Két kézzel hadonásznék: viszlát; hűlt hely.
Kacajodtól óvom esendő lelkem -
Vadászom szavaid: csak csöndet lőttem.
Szabadság az, hogy másra tartasz igényt;
Nem kell vívódva töltenem az idényt,
Mert nem szerelem ez; így nem létezik...
Csak a viszonzatlan, vad vágy vétkezik.
Egy csalfa démon bujkál e szép testben.
Nem kell a főpróba, játsszunk élesben!
Élet itt nem segít – talán a halál?
Eladom a lelkem, hol írjak alá?
Körösladány, 2017. augusztusa
