Mit javítasz meg először, ha a gettóból jöttél? Igen, a bejárati ajtót.
Ahogy ígértem a #thelounger blogomban (angol), közzé teszek pár képet és élményt a költözéssel járó élvezetekről és küszködésekről.
Említettem már párszor, hogy se időm, se pénzem. Mivel nem hajt a tatár, és ezer meg egy dolgot kellene vennem amúgy is, úgy gondoltam, az időt áldozom be. Ezt észre is vehettétek azon, hogy nem láttatok egy ideje itt, míg előtte az egyik meghatározó alakja voltam ennek a közösségnek; mondhatjuk, hogy a leglelkesebb magyar felhasználó, s talán az egyik legaktívabb is, ha a belefektetett időt és energiát nézzük, nem pedig szimpla számokat.
Most újra itt vagyok, mert őszintén és egyszerűen szólva kurvára hiányzik az írás. Mondjuk az üvegezéssel se lenne bajom, ha egy napom pár fényévig tartana legalább. De az élet rövid.
Az enyém nem, nem is vagyok átlátszó és az üvegezés mesterségét öt perces gyorstalpalón végeztem autodidakta iskolában.
Először is mi kell? Üveg minden bizonnyal. De az drága holmi, és arról volt szó, hogy inkább időt áldozunk. OK, semmi gond, keresni kell valakit akinek van bontott ajtója vagy ablaka és abból kiszedhetjük az üveget. Ehhez kell egy véső (ha nincs, akkor lapos csavarhúzó) és egy gumikalapács (ha nincs, akkor egy sima is jó rongyba tekerve). Ugyanezek kellenek a törött üveg eltávolításához is. Egy védőszemüveg sem árt, vagy könnyen odaveszhet szexi tekintetünk.
[2]
Távolítsuk el a régi gittet teljesen, azaz csak a tiszta fa látszódjon. Ez fontosabb a javítandó ajtónál, mint annál, amit éppen bontunk, de valószínűleg utóbbiból is csak ez esetben fog az üveg könnyedén kijönni. A gumikalapáccsal óvatosan ütögethetjük a vésőt. Figyeljünk oda, hogy több helyen egy kis háromszög alakú fémmel is rögzítve van az üveg. Ezeket ne dobjuk el, mert ezzel vissza is kell szorítani gittelés előtt.
[3]
Ehhez szükség lesz méretre vágott üvegre és gittre.
Ó igen, a gitt! Kemény mint a ... komolyan értem már, miért rágta az egész Pál utca. Gyúrni kell egy évtizedig, mire jól lehet vele dolgozni. Javaslom, hogy szedjük kisebb darabokra, majd dolgozzuk őket össze. Ezután egy eszközzel (én spaklit használtam) vigyük fel olyan szögben, ahogy bármilyen régi ajtón, ablakon megfigyelhetjük.
Már csak hagyni kell megszáradni. Ez igen hosszú folyamat, sokáig lágy marad. Legalább is ahhoz elég lágy, hogy megmaradjon az ujjunk nyoma, ha próbálgatunk vele keménységet mérni. Szóval, csak óvatosan! :)
