A NÉPHATALOM eredete nem a demokráciából, nem a TÖBBSÉG hatalmából származik. A néphatalom újkori fogalom, és a NÉPSZUVERENITÁS elvének következménye. A népszuverenitás pedig minden egyes ember emberi jogából, az adott területen élő, és államot létrehozó valamennyi ember emberi jogának Összességéből jön létre. Vagyis a néphatalom nem a nép többségének a hatalmát (diktatúráját) jelenti a kisebbség felett, hanem az EGÉSZ népnek a hatalmát az EGÉSZ NÉP felett. Ez az egyéni szabadság közösségi formája, maga az önrendelkezés.
Azt jelenti, hogy a hatalom a néptől származik. MINDEN HATALOM A NÉP-től származik, elsősorban az ALKOTMÁNYOZÓ HATALOM. És ebben a nép által alkotott ALKOTMÁNYBAN van leírva a nép hatalmával kapcsolatos minden TOVÁBBI „származékos” jog. Az állam létrehozásának jogától, a képviselői jogon, a bírói jogon át a végrehajtó hatalom, a kormányzás jogáig.
A NÉPHATALOM nem más, mint a nép ÖNRENDELKEZÉSI JOGA önmaga, saját közössége, maga a nép felett.
A ’89-es „rendszerváltozás” alkotmánymódosítása arról szólt, hogy a változás az állami jogfolytonosság megőrzésével, folyamatosan érvényes és hatályos törvényi szabályozás mentén menjen végig. Vagyis így és ezzel lehet elkerülni a káoszt és garantálni a BÉKÉS, jogszerű átmenetet az egyik államból a másikba, egyik társadalmi rendszerből egy másik társadalmi rendszerbe…
A magyar állam állami alaptörvényén (1949. évi XX. törvény) ’89-ben a többi mellett 2 fontos módosítást hajtottak végre a képviselők:
1, Egyrészt egy új előszóval az állami alaptörvényt IDEIGLENES ALKOTMÁNNYÁ TETTÉK:
„…átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:”
Tehát az ideiglenessé tett alkotmány érvényes és hatályos (tehát BETARTANDÓ) törvény az átmenet idején. (A „népi törvénykezés” szempontjából ez a lényeg.) És a törvény pontosan megmondja, hogy MEDDIG TART ez az átmeneti idő, amíg ennek a törvénynek az előírásait kell alkalmazni.
„…hazánk új Alkotmányának elfogadásáig.”
De ki alkothatja meg hazánk új Alkotmányát?
Az alkotmány erre is nagyon pontos és egyetlen, megkerülhetetlen választ ad. És hiába akarja Hajnal azt mondani, hogy de van rá más mód is. NINCS.
Az ideiglenes alkotmány nem ad a képviselőnek jogot arra, hogy az ideiglenes alkotmány hatályáról intézkedjen. Tehát a képviselők NEM TUDJÁK hatályon kívül helyezni az ideiglenes alkotmányt, hiába tettek rá kísérletet egy aljas módon meghozott, Átmeneti Rendelkezések nevű törvénnyel, amit 2011. dec 30-án szavaztak meg és 31-én délben hirdették ki, hogy ne lehessen megtámadni az AB előtt) és amit utólag beletettek az Alaptörvénybe).
Ez a törvény jogilag érvénytelen, ezért az ideiglenes alkotmány hatályban marad, és ezzel a magyar állam továbbra is a Magyar Köztársaság.
Ha viszont a törvény nem szabályozza saját hatályát, akkor a hatályáról a jog általános szabálya rendelkezik: Ez pedig úgy szól, hogy egy jogszabályt csak úgy lehet hatályon kívül helyezni, ha az erre jogosult egy másik jogszabály megalkotásával felülírja, vagy egy jogszabályban hatályon kívül helyezi.
Tehát egy törvény csak úgy veszti el hatályát, ha az arra illetékes hatályon kívül helyezi.
De ki az arra illetékes jelen esetben?
És itt jön az ideiglenes alkotmány 89-es 2. – számunkra legfontosabb – módosítása.
2, Az ideiglenes alkotmány a népszuverenitás elvének írásba foglalásával megnevezi az alkotmányozás általános alanyát. Azt, aki megalkothatja azt a (legalább ideiglenes) Alkotmányt, amelyikkel hatályon kívül lehet helyezni a jelenleg hatályos ideiglenes alkotmányt (1949. évi XX. törvényt) meg az érvénytelen Alaptörvényt is. (Alk. 2.§ (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé,… )
Ez pedig a magyar nép nagyobb része, és a magyar állam területén élő nemzetiségek, vagyis a magyar állam állampolgárainak összessége. A magyar államban jelenleg ők (mi vagyunk) a jog szerinti alkotmányozó hatalom. És nem az Országgyűlés, ahogy Salamon-Gulyás féle bizottság hazudta 2010. decemberében. (Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, ….)"
