Mostani elemzésünkben egy olyan ICO-t mutatunk be részletesen, amelyet óriási hype övez. Nem véletlenül, hiszen az utóbbi időben oly divatos sharding megoldás implementációját ígérik, mindemellett remek marketing munkát is végeznek. Az ICO-ra való bejutás rendkívül komplikált, viszont remek szűrő is ez egyben, hogy valóban kizárólag a projekt iránt elkötelezett befektetők jussanak tokenekhez.
Ahogy már korábbi elemzéseinkben is említettük, a jelenlegi blokkláncok legnagyobb hátránya az, hogy nem skálázhatók. A TPS (tranzakció/másodperc) a Bitcoin és az Ethereum esetében sem növelhető és a technológia elterjedésével ez komoly problémákat hozott felszínre, elég csak visszagondolni a decemberi Bitcoin tranzakciós díjakra és a transzferek sebességére. Természetesen voltak megoldási kísérletek, mint a blokkok méretének növelése, vagy a Lightning Network. A blokkok növelése azonban csak átmenetileg oldja meg a problémát, míg a Lightning Network során végzett tranzakciók elvesztik blokklánc jellegüket, emellett használata is bonyolult.
Erre a problémára kínál megoldást a Quarkchain is, az úgynevezett "sharding" (hasonlóan a Zilliqához, mégis másképp) technológiával. Hogy számszerűsítsük miről is van szó, a maximum tranzakció/másodperc a Bitcoin esetében 3-4; az Ethereum esetében 15-20, míg a Quarkchain 100.000 TPS elérését ígéri. Ez nagyságrendekkel több, mint a Bitcoin, vagy az Ethereum TPS-e, sőt, a Visa 45.000-res arányának is több mint a duplája, tehát a blokklánc technológia elterjedése és széleskörű használata mellett is garantálná a gyors és olcsó működést.
A Quarkchain egy kétrétegű blokkláncot épít, ezek az úgynevezett „root” és a „shard” lánc. Vizsgáljuk meg közelebbről, hogyan is működik mindez.
A klasszikus blokklánc feladatok megoszlanak a két réteg között. A shardok kisebb csoportosulások, amelyek külön-külön, párhuzamosan képesek tranzakciókat validálni. Ezáltal válik skálázhatóvá, hiszen minél több node csatlakozik a Quark hálózathoz, annál több shardot tudnak létrehozni és így egyre több tranzakciót validálni egy adott idő alatt.
A root lánc feladata pedig az, hogy a shardok által validált, blokkokba rendezett tranzakciókat felfűzzék a fő láncra, így konfirmálják és megmásíthatatlanná teszik őket. Mindkét réteg a POW (proof-of-work) algoritmust használja. A Quarkchain blokklánc támogatja a smart contractokat is, méghozzá az Ethereum által használt Solidity-t implementálják, ezzel elősegítve, hogy a fejlesztők könnyedén váltsanak az Ethereum használatáról Quarkchainre.
Természetesen a legfontosabb előnye a skálázhatóság lesz. Mindezt úgy, hogy ráadásul a shardokban különböző nehézséggel lehet majd bányászni, a tervek szerint milliós rig-ek nélkül is csatlakozhatunk a Quarkchain láncához. Mindehhez jön a 100.000+ maximális TPS, ami jelentősen túlszárnyalja nem csak a jelenlegi láncokat, de a Visa rendszerét is. Érdemes megemlíteni a projekt mögött álló csapatot, olyan tech óriásoknál szereztek tapasztalatot, mint a Google vagy Facebook.
Jelenleg úgy tűnik, hogy a shardingolás lesz a technológia, ami megoldja a blokkláncok skálázhatósági problémáját. Kérdés azonban, hogy kinek sikerül ezt először implementálni. Az Ethereum, a Zilliqa, vagy a Quarkchain lesz a befutó? Az Ethereum egyértelmű előnye, hogy már komoly felhasználói, fejlesztői bázissal rendelkezik, azonban már meglévő láncukba kell implementálni a technológiát, ami rendkívül komplex feladat, valamint úgy tűnik, ők vannak a legkezdetlegesebb fázisban, már ami a fejlesztést illeti.
A Zilliqa már publikus tesztnetet futtat, ám az eredeti tervekhez képest csúszásban vannak, csak a harmadik negyedévben érkezik a mainnet, azonban ez még mindig megelőzi a Quarkchain mainnet várható időpontját. Persze akár mindhárom projekt is lehet sikeres, sokak által használt lánc a jövőben. A shardingolással továbbá biztonsági aspektusok is felmerülnek, kérdéses, hogy a node-ok hány százalékának rosszhiszeműsége szükséges esetleg támadások végrehajtásához.
A private sale során 16 millió dollárt gyűjtöttek, a nyilvános, mindenki számára elérhető értékesítés során további 4 millió dollár a cél, ami biztosan összejön, ennek sokszorosa is könnyedén elérhető lenne a projekt számára. Ez összesen 20 millió dollár. Összehasonlításképpen, a Zilliqa jelenleg 1,2 milliárdos market capen áll. A projektet övező hype-ot remekül jellemzi, hogy már a whitelist lottery-re való bejutáshoz is komoly feltételeknek kell megfelelni. 60 pontot kell elérni 100-ból, ebbe beleszámít a telegram csoportjukhoz csatlakozás dátuma, egy kvíz, valamint további pontok szerezhetők különböző tartalmak gyártásáért. Tehát, ha valaki elérte a 60 pontot, akkor még mindig csak reménykedhet, hogy a szerencsés kisorsoltak között lesz és részt vehet a public sale fázisban. Remekül megszervezett ICO-ról beszélünk, a hype mellett érdemes megemlíteni, hogy a private-salen kapott 25%-os kedvezmény sem túlzó, a 20 milliós hard cap pedig kimondottan alacsonynak nevezhető napjaink trendjei mellett.
A publikus mainnet első verziója előreláthatólag 2018 utolsó negyedévében jelenik meg, és nagyjából egy év múlva várható a Smart Contract támogatás.
Ázsiai csapat, nagyon erős programozói háttérrel, az alapító és a vezető fejlesztő a Google-nél és a Facebooknál dolgoztak.
Talán minden idők legkomplexebb ICO regisztrációs folyamtatát hozták össze, lássuk lépésről-lépésre:
